2019. március 21. - 19:00

Az identitás egyéni tulajdonság

Vékás János előadása a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központban

2019. február 28.

Szabadkán, a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központban csütörtökön este Útközben, társadalomtörténeti tények és tanulságok címmel tartottak előadást. A vendég Vékás János újságíró, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének munkatársa volt, aki az előadása során olyan fogalmakat járt körül, mint a nemzet, integráció, identitás vagy éppen a civilizáció. Vékás az est első részében társadalomtudományi megközelítéssel definiálta a felsorolt fogalmakat, és fűzött hozzá magyarázatokat. Az előadás hátralevő részében az előadó a közönséggel folytatott eszmecserét, mely során szóba kerültek a vajdasági magyarság kisebbségi létének legfőbb problémái, megmaradásának legfontosabb tényezői, valamint a titói Jugoszlávia szétesésének főbb okai is.

Az előadó kétségtelenül legérdekesebb felvetéseit az identitás fogalmának elemzésekor tette. Vékás elmondta, hogy sok kutató megkülönböztet közösségi és egyéni identitást. Szerinte azonban csak egyéni identitás létezik.

– Az identitás nézetem szerint egyéni tulajdonság, és nem valami külső körülmény. Az identitás magában az emberben lakozik. Amikor egyes szerzők a közösségi identitásról beszélnek, akkor úgy veszik, mintha az identitás a Szent Koronában, az Országgyűlés épületében, az államban vagy valamely intézményben lakozna. Én ezt nem így gondolom. Szerintem a fejünkben van, ami alatt azt értem, hogy tulajdonosai vagyunk. Mi döntünk róla, hogy tartjuk-e magunkat hozzá vagy nem. Az identitást a fejünkben visszük magunkkal a világba – magyarázta Vékás János, és hozzátette, hogy az ember pontosan tisztában van saját identitásával.

Az előadó szerint az identitásnak három tulajdonsága van. Az egyik a mélység, ami azt mutatja meg, hogy az egyén hány szállal kötődik egy közösséghez. Minél több szállal kötődik egy közösséghez, annál erősebb az identitása. A másik a szélesség, amely azt mutatja, hogy az egyén hány közösséghez kötődik. Az egyén, ugyanis egyszerre több közösséghez is kötődhet, így például egyszerre kötődhetünk nemzetünkhöz és a lakhelyünkhöz, ahol élünk. Végül pedig az identitásnak dinamikája is van, ami azt jelenti, hogy az identitás az egyéntől és a társadalmi hatásoktól függően változik.

Az alapfogalmak tisztázása után Vékás János elmondta, hogy a vajdasági magyar értelmiség utóbbi ötven évének legnagyobb mulasztása, hogy nem írta meg közösségének társadalomtörténetét, nem születtek ezen a téren komoly kutatások. Hogy egy ilyen munka megszülethessen, tisztázni kell annak módszertanát is. Vékás szerint ennek kiemelkedő példája a 2001-es magyarországi népszámlálás, ahol a kérdőíveken rákérdeztek az egyén anyanyelvére, arra, hogy milyen nyelvet használ családi körben, milyen kulturális kötődéssel rendelkezik, és arra is, hogy milyen nemzetiségűnek vallja magát. Az előadó szerint ezek a kérdések alkalmasak arra, hogy feltárják egy adott közösség állapotát, és abból messzemenő következtetéseket vonjanak le.

Az előadás után lefolytatott eszmecserén Vékás János megosztotta meglátásait a vajdasági magyar sajtó jelenlegi állapotáról is. Elmondta, hogy szerinte a vajdasági sajtóorgánumok fennmaradására egy művelt polgári rétegre van szükség. Hozzátette, hogy nincs jó vagy rossz újság, csak jó vagy rossz újságíró.

Forrás: Magyar Szó