A demokrácia egyenletéből kivették a démoszt

Ifj. dr. Lomnici Zoltán előadása a VM4K-ban

2019. március 28.

Csütörtökön este a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központban az Európa és mi sorozat keretében ifj. dr. Lomnici Zoltán alkotmányjogász A nemzetek Európája – történelmi és politikai megközelítés címmel tartott előadást. Az alkotmányjogász olyan aktuális témákat érintett az est folyamán, mint az európai uniós politika válsága, az Európai Néppárt identitásválsága vagy éppen Európa legnagyobb kihívásai: a bevándorlás és a terrorizmus.

Lomnici előadását abból az alapfeltevésből indította el, hogy Európa az identitását a kereszténységnek köszönheti. Rámutatott arra, hogy például a római jog számos intézményét is a katolikus egyház kánonjoga mentette át a mostani európai jogrendszerbe. Ez után arra a kérdésre kereste a választ, hogy ma mennyire nevezhetjük kereszténynek Európát. Elmondta, hogy a 2010-es évek elején a különböző statisztikák szerint az európai lakosságnak ötven–hetven százaléka vallotta magát kereszténynek. Hozzátette, hogy Magyarországon hasonló számokat mutatnak, mint az európaiak. A 2001-es népszámláláskor mintegy hetven százalék, míg a 2011-es népszámláláskor ötven százalék vallotta magát kereszténynek. Ezzel szemben jelenleg az európai politika színterén olyan politikai erők vannak vezető szerepben – ezeket globalistáknak, internacionalistáknak vagy éppen föderalistáknak lehet nevezni –, akik a kereszténységet nyíltan háttérbe akarják szorítani.

– A demokrácia egyenletéből kivették a démoszt, a népet. A demokráciától egy teljesen szokatlan és eltérő szokásrend kezd kialakulni az Európai Unióban, amit Jean-Claude Juncker állítólagos jelmondata alapján úgy összegezhetünk, hogy egy valódi politikus nem a nép szavát követi, hanem a saját ideái szerint politizál – mondta a föderalisták politikai gyakorlatáról Lomniczi, és hozzátette, hogy ha az európai politikusok a keresztény hagyományok és értékek mentén politizálnának, amelynek sarokkövei a szolidaritás és a saját közösség iránti felelősség, akkor másmilyen döntések születnének.

Lomnici külön foglalkozott az Európai Néppárt jelenlegi helyzetével is. Erről a politikai tömörülésről elmondta, hogy azt 1976-ban hozták létre, hogy a keresztény alapú, a jobboldalon és középen álló pártokat gyűjtse össze. Ma azonban a néppárt is hasonló eszméket vall, mint a szocialisták vagy éppen a zöldek. Ezzel pedig a beolvadás veszélye fenyegeti. Az európai politika válságtünetének nevezte azt is, hogy nem került még sor Szerbia és a Nyugat-Balkán országainak felvételére az Európai Unióba, holott Lomnici meglátása szerint Szerbia gazdaságilag és politikailag sokkal felkészültebb országnak számít a már európai uniós tagállam Bulgáriánál.

Az alkotmányjogász a bevándorlással kapcsolatban elmondta, hogy az óriási veszélyforrás, hiszen a 2015-ben kirobbant menekültválság óta mintegy háromszáz ember halt meg különböző terrortámadásokban. Rámutatott arra, hogy amikor az Amerikai Egyesült Államokban elkövették a 2001. szeptember 11-ei merényletet, akkor az országban nagy szabású vizsgálatok indultak a titkosszolgálatok vezetői ellen, hogy kiderítsék, hol történtek mulasztások. Emellett számos nemzetbiztonsági intézkedést vezettek be, hogy elkerüljék a hasonló terrortámadásokat. Lomnici emlékeztette a hallgatóságot, hogy a bevezetett intézkedéseknek köszönhetően – a bostoni támadást leszámítva – nem történt nagy szabású iszlamista terrortámadás az országban. Ezzel szemben az Európai Unió döntéshozói, a menekültválság kirobbanása óta, a számos elkövetett iszlamista merénylet hatására sem hoztak hathatós intézkedéseket a támadások megelőzésére. Ezzel pedig emberi életeket veszélyeztetnek.

Forrás: Magyar Szó