2019. szeptember 19. - 20:00

Dr. Szájer József: „Magyarország felvállalta az európai őshonos kisebbségek ügyét”

A Fidesz európai parlamenti képviselője a szabadkai VM4K-ban tartott előadást

2019. május 09.

Föderalizmus és nemzetek az Európai Unióban címmel tartott csütörtökön előadást Szabadkán, a VM4K-ban dr. Szájer József. A fideszes európai parlamenti képviselő 2004 és 2009 között az Európai Néppárt és Európai Demokraták Képviselőcsoportjának alelnökeként tevékenykedett, 2009-től az Európai Néppárt jogalkotásért felelős alelnöki tisztségét töltötte be, jól ismeri tehát az EU aktuális problémáit.

A migrációs válság, a növekvő terrorveszély előtérbe helyezte az Európai Unió jövőjéről folytatott vitákat. Ezeket a kérdéseket boncolgatta Szájer József is. Nemzetállamok szövetsége vagy föderális állam legyen Európa? Milyen az unió jövőképe a különféle régiókban? Mire számíthatunk a választásokat követően, május 26. után? Ezekre a kérdésekre próbált választ adni.

Kiemelte: az mindenképpen óriási dolog, hogy az EP választáson is szavazhatnak azok a magyarok, akik a magyar állampolgárságot megkapták.

- Ez a nemzetegyesítésnek egy újabb szimbolikus lépése. Ezen sokat dolgoztunk, ez egy új szabály, ennek a mostani választásnak az eredményeképp jön létre – hívta fel rá a figyelmet dr. Szájer József, majd a május 26-ai választások konkrét tétjéről is beszélt, s ezt röviden vázolta a sajtó munkatársainak is.

- Arról lesz szó május 26-án, hogy a bevándorlás párti vagy a bevándorlás ellenes erők kerülnek-e nagyobb mértékben hatalomra, melyik félnek lesz nagyobb a befolyása. A Fidesz-KDNP jelöltjei, akikre itt, Vajdaságban is szavazni lehet majd, a bevándorlás-ellenes erőket kívánják erősíteni. A másik fontos kérdés, hogy milyen lesz Európa a jövőben? Mennyire lesz ez centralizált, egy Brüsszelből irányított rendszer, megmaradnak-e a nemzetállamoknak a jogai, a szuverenitásuk? Mi ez utóbbit szorgalmazzuk, mert mi úgy gondoljuk, hogy csak erős nemzetekből jöhet létre egy erős Európa. Aki ezt a kettőt szembe állítja egymással, az ellehetetleníti Európát. Mi egy nemzethez tartozunk, magyarok vagyunk és szeretnénk a hagyományainkat, kultúránkat, történelmünket mindenféle módon megőrizni és továbbvinni. Nem szeretnénk azt, ha kívülről mondanák meg, hogy mit tehetünk. Magyarország 30 évvel ezelőtt kivívta a függetlenségét, az Európai Unióba pedig önkéntesen lépett be. Az EU-val kapcsolatban Magyarországon is, de úgy is mondhatnám, hogy az egész térségben, a visegrádi országok körében is a polgároknak az a véleménye, hogy támogatják az EU-tagságot. Mindenki örül annak, hogy az Európai Unió részei lehetünk, ugyanakkor az itt élő emberek úgy gondolják, hogy az EU nem működik jól. Ezért jelentős változtatásokra van szükség. Most számos olyan párt indul a választáson, Magyarországon a Fidesz és a KDNP, de Olaszországtól kezdve Svédországig számos olyan politikai erő, amely valóban változtatni szeretne. Azt a 30 éve bevált, de ma már nem működő gyakorlatot szeretnénk átalakítani. Ezen belül pedig az fontos még a számunkra, hogy nehogy olyan politikusok kerüljenek ismét Brüsszelben hatalomra, akik a bevándorlást ösztönzik, s akik nem tudják megvédeni Európa határait – mondta Szájer József, akit ezután az őshonos kisebbségek jogairól kérdeztem.

- A külhoni magyarok jogaiért gyakorlatilag a rendszerváltás óta folyik a küzdelem. Ennek volt egy jelentős lépése, amikor Magyarország csatlakozott ez Európai Unióhoz. Azóta is állandó a küzdelem. Annak idején én tagja voltam annak az európai konventnek, amely kapcsán belekerült az EU alapító szerződésébe, a Liszaboni szerződésbe az, hogy a kisebbségekhez tartozó személyeknek a jogait érvényesíteni kell. Ez egy óriási küzdelem volt és azt kell, hogy mondjam, hogy minden alkalommal, minden egyes jelentős lépésért meg kell küzdeni. Most a Minority SafePack van napirenden, amelyen keresztül próbáljuk ösztönözni azt a folyamatot, amelyben egyáltalán a figyelmet felhívjuk ezekre a dolgokra.Nagyon sok ország továbbra is ellenségesen tekint a kezdeményezésre,

mondta dr. Szájer József.

- Spanyolország, Franciaország saját belső konfliktusaik miatt nagyon ellenséges az őshonos kisebbségeknek az ügyével. Ezek erős országok és az egységes nemzetállamoknak az alapján állnak, nagyon nehéz velük ezt a folyamatot véghezvinni. Gál Kinga vezetésével működik az Európai Parlamentben egy kisebbségi munkacsoport, amelyben minden országból és pártból, aki ebben önkéntesen részt kíván venni, összegyűjti az őshonos kisebbségeket érintő kérdéseket. Rendszeresen programokat készítenek. Ezen keresztül is, és a közvetlen kapcsolattartás segítségével is mi igyekszünk ezt a munkát elvégezni. És van még egy nagyon fontos dolog! Mi magyarok, a Fidesz és a KDNP 12 tagú delegációja Brüsszelben minden találkozónkat úgy tartjuk, hogy abba az összes határon túli magyar képviselőt bevesszük. Tagja ennek a Felvidéken megválasztott magyar EP-képviselő, de tagjai az RMDSZ Romániában megválasztott képviselői, de tagja Tőkés László, aki a Fidesz listáján jutott be, illetve tagja Deli Andor is, aki Vajdaságot képviseli, valamint Bocskor Andrea, aki Kárpátalját képviseli. Ezt a fajta nemzetegyesítést mindennapi működésünk során erősítjük és ugyanúgy az őshonos kisebbségek ügye folyamatosan napirenden van. Ha lassan is halad előre ez a folyamat, mindig sikerül egy kicsit előre lépni, s erősíteni azt a folyamatot, ami Európában nemcsak Magyarország tekintetében probléma. Mi magyarok már nagyon régóta visszük a hátunkon ezt, de nagyon sok más nemzet is érintett ebben és Európa csak akkor lehet demokratikus, csak akkor lehet igazán hatékony, ha a kisebbségben lévő polgáraira is oda tud figyelni. Nem szabad őket az út szélén hagyni és Magyarország ezt nemzeti szinten is felvállalta, s mi dolgunk az EP-ben szintén ez volt és ez lesz a jövőben is – mondta dr. Szájer József.

Forrás: Vajdaság MA