2019. március 21. - 19:00

"A köztársaság napja"

2018. november 29.

Dr. Mészáros Zoltán történész, főlevéltáros volt november 29-én, csütörtökön a VM4Köz.Klub vendége. 
Történész Úr előadásában rávilágított arra, hogy Jugoszláviát a hivatalos politika szintjén a háború és a szocialista forradalom végkifejletének tekintették. A háború volt a legfontosabb legitimizációs alap, legfontosabb érv. Tito mérvadó beszéde 1943. november 29-én az AVNOJ II. ülésén hangzott el, amiben kijelölte a követendő utat. A nagyhatalmak ekkor ismerték el komoly mozgalomnak a partizánegységeket, és 1945-ben is ezen a napon hívták össze a nemzetgyűlést. Először 1944-ben emlékeztek meg erről a dátumról, majd emléknappá, 1946-ban pedig állami ünneppé nyilvánították, 1949-től kétnapos ünnep lett. A köztársaság napját tehát november 29-én ünnepelték, és az egyik legnagyobb ünnepnek számított a JSZSZK-ban. Az ünnep központi eseménye a pioníravatás volt, amit 1942. december 27-én vezettek be. A gyerekek kék nadrágot vagy szoknyát, fehér inget, kék sapkát és piros kendőt kaptak. Ilyenkor – mint eskütételkor – egy szöveget kellett felolvasniuk, erre hallhattunk is példát az előadótól. 
Dr. Mészáros Zoltán kiemelte, hogy a kétnapos ünnep tovább folytatódott, hiszen másnap disznóvágás volt – nálunk, magyaroknál egyébként is ebben az időben, András-nap környékén kezdődtek a disznóvágások, függetlenül a hivatalos ünnneptől –, jó műsort sugároztak a tévében, este pedig amerikai vagy partizán filmet vetítettek. A hosszú hétvégéket szorgalmazták, így megtörténhetett, hogy az ünnep három-négynapos lett.
A JSZSZK szétesése után ezt a napot egyetlen utódállamban sem ünnepelték, csak Szerbiában, ahol 2002-ben döntöttek úgy, hogy leveszik az állami ünnepek listájáról.