Nők és a vállalkozás

2019. október 10.

 Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke volt a VM4K vendége, aki  a Közgazdaságról másként – nemzet és gazdaságpolitika elnevezéssel tartott előadást. Egyebek mellett arról is beszélt, hogy 2010 után Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter felkérte, vizsgálja ki, miben tér el a női foglalkoztatás a magyar és a német, illetve más uniós országok gyakorlata között. Két fontos eltérés mutatkozott. Németországban a duális képzés miatt a fiatalok hamar kapcsolódnak a munkaerőpiachoz, részmunkaidőben foglalkoztatják őket, ami hatalmas eredményeket produkál. Magyarországon problémát okozott az is, hogy a nők szülés után nehezen juthattak vissza a munka világába. Elsősorban a feketepiacon foglalkoztatták őket. Ezeken a területeken kezdték meg tehát az átalakítást, aminek köszönve 2012 után a munkaerőpiacon azokban az ágazatokban mutatkozott elsősorban javulás, ahol nők dolgoztak – kisgyermekes anyák után kevesebb adó, lehetővé tették a részmunkaidős foglalkoztatást, ami óriási előnyöket hozott, hiszen azelőtt a nők nem térhettek vissza a munka világába, amíg otthon voltak kisgyermekükkel (GYED). A GYED Extra ilyen szempontból a nők karrierépítését és gyermekvállalását is közelebb hozta egymáshoz, ugyanakkor óriási lökést adott a gazdaságnak. Az intézkedések hatására Magyarország kiváló eredményeket produkál, s a kormány továbbra is olyan megoldásokat keres, amelyek a további növekedést serkentenék.

A magyarországi és vajdasági adatokat összehasonlítva Szalai Piroska azt mondta, a tartományi eredmények reménykeltőek, a tendenciák hasonlóak, azzal, hogy Vajdaságban néhány éves lemaradás tapasztalható.