Vajdasági magyar gazdaságfejlesztés 2015–2018

2019. január 17.

Pleschinger Gyula

a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke

A Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ tanulmánya

 

 

 

1. A gazdaságfejlesztési program előzményei

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) felkérésére, prof. Somogyi Sándor és prof. Nagy Imre vezetésével 2012–2015 közötti időszakban elkészült a Vajdasági Magyar Közösségek Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégiája és Akcióterve. Magyarország Kormánya 2015. november 18-án, meghozta az 1830/2015. (XI. 21.) számú kormányhatározatot a vajdasági magyar közösségek terület- és gazdaságfejlesztési stratégiájáról. A határozat többek között kimondja, hogy a kormány egyetért a stratégiával, valamint forrást biztosít a megvalósításhoz a 2015–2018 időszakban.

A kormányhatározat szót ejt a támogatások kihelyezésének intézményrendszeréről, mindebből kifolyólag a program megvalósításával a Prosperitati Alapítványt bízta meg, amely hat pályázati körben, mintegy 32 pályázati kiírást jelentetett meg, amelyekre 11442 pályázati beadvány érkezett be. Eddig összesen 10139 pályázat került támogatásra, amelyek megvalósítása összesen mintegy 28,15 milliárd RSD beruházást jelent 14,4 milliárd RSD vissza nem térítendő támogatás, 8,3 milliárd RSD önerő és 5,45 milliárd RSD kamattámogatott hitel felhasználásával.

A pályázati rendszerben több mint 5000 mezőgazdasági termelő, 1300 vállalkozás, valamint több mint 500 fiatal házaspár és induló vállalkozó pályázott. Az ötödik pályázati kör 327, valamint a hatodik kör 59 pályázatának feldolgozása még folyamatban van. A fejlesztési ciklus 2018-ban zárul le, amelyet 2019-től kezdődően újabb fejlesztési ciklus követ.

 

2. A kutatás célkitűzései

Jelen kutatás célja, hogy felmérje a gazdaságfejlesztési program eredményeit, annak megítélését, intézkedéseinek hatását a vajdasági magyar mezőgazdasági termelők és vállalkozások megmaradására, fejlődésére és versenyképességének növekedésére vonatkozólag. Továbbá vizsgálja a gazdaságok és vállalkozások fejlesztésének hatását a hozzájuk kapcsolódó személyek, családtagok, illetve munkavállalók vonatkozásában, valamint elemzi ezen személyek szülőföldön való boldogulását is. További célja, hogy megismerje a vajdasági gazdálkodók és vállalkozók érvényesülési lehetőségeit, illetve a kilátásait önmaguk, családtagjaik és alkalmazottjaik vonatkozásában. A kérdőíves felmérés több mint 5000 nyertes pályázóhoz jutott el, melyet 4338 pályázó vissza is küldött.

A kérdőíves felmérés eredményei alapján a Szekeres László Alapítvány a Magyar Közgazdasági Társaságot kérte fel a felmérés kiértékelésében való közreműködésre. A kiértékeléshez szükséges adatok megszerzéséhez a Prosperitati Alapítvány nyújtott segítséget.

 

3. A Vajdasági Gazdaságfejlesztési Program eredményeivel kapcsolatos hipotézisek

A gazdaságfejlesztési program sikeresen valósul meg Vajdaságban, ugyanis jelentős többletlehetőséget jelent a vajdasági gazdálkodók és vállalkozók számára. Ez egy párhuzamos fejlődési lehetőség, amely hozzájárul azon nézet és tény kialakulásához, hogy ma Vajdaságban előnyt jelent magyarnak lenni.

A gazdaságfejlesztési programnak köszönhetően a régióban nőtt a vajdasági magyar vállalkozók és gazdálkodók versenyképessége és megbecsültsége.

A programban elnyert támogatás jelentős mértékben hozzájárult a sikeresen pályázók fejlődéséhez, javultak a gazdaságok és a vállalkozások gazdasági eredményei.

A támogatott projektek megvalósításának köszönhetően nőtt a sikeres pályázók, valamint azok családtagjai és alkalmazottjai szülőföldön való maradásának és boldogulásának lehetősége, valamint jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Vajdaságban képzeljék el jövőjüket.

A gazdaságfejlesztési program megvalósítása a jövőben is kulcsfontosságú a vajdasági magyar közösség számára.

 

4. A vajdasági régió gazdasági jellemzői

A vállalkozások méret szerinti megoszlását tekintve elmondható, hogy a vajdasági régió nagyon hasonló Szerbia teljes területéhez viszonyítva, összességében mintegy egynegyedét adva az ország vállalkozásainak. Amennyiben ágazati bontásban elemezzük a képet, akkor látható, hogy a szerb gazdaságon belül a vajdasági régió némileg felülreprezentált a mezőgazdaság, és némileg alulreprezentált a tudományos tevékenységek és az idegenforgalom terén.

A feldolgozóiparban a vajdasági régió az országos átlagot felülmúló hatékonyságot mutat föl. Az előzőek alapján teljes mértékben indokoltnak bizonyult, hogy a gazdaságfejlesztési program első ütemében a mezőgazdaságban – a vajdasági régió „húzóágazatában” –  működő vállalkozások részesüljenek támogatásban.

Ugyanakkor érdemes megfontolni, hogy a további ütemekben a régió természeti, történelmi adottságait kihasználandó fejlesztések, az idegenforgalom fejlesztése is bekerülhessen a támogatások fókuszába. (A turisztikai fejlesztések az első ütem nyertes pályázataiból szám szerint mintegy 5, összességében kifejezve 3 ezrelékben részesültek.)

graf_1_0.jpg

1. ábra                                                                               2. ábra

 

                                              A vállalatok száma és megoszlása tevékenységi körök szerint

graf_2.jpg

                                                                                 3. ábra

 

 

5. A pályázati eredmények kiértékelése

5.1. Általános értékelés

A pályázati prioritásoknak megfelelően az ötezer nyertes pályázat közül 3700 mezőgazdasági vállalkozás részesült összesen 12,4 milliárd dinár összegű támogatásban.

 

                              A mezőgazdasági termelők helyzete a pályázati döntéshozásban

graf_3_0.jpg

                                4. ábra                                                                                   5. ábra

A mezőgazdasági vállalkozások mellett 850 egyéb vállalkozás részesült támogatásban, 400 pályázó pedig egyéb tevékenység végzéséhez kapott támogatást.

Jól láthatóan komoly eredménynek számít, hogy 50 munkanélküli pályázó is fel tudott mutatni támogatásra érdemes elképzelést, javítva ezzel a régiós szinten is magas (13–27%-os) munkanélküliségi arányt.

 

                                                    Sikeres pályázatot benyújtó pályázók eloszlása

graf_4.jpg

                                                                              6. ábra

Az elemzési eredményekből jól látszik, hogy úgy a pályázatok kiírói, mint az elbírálói arra törekedtek, hogy a pályázni kívánó személyek minél szélesebb rétege juthasson támogatáshoz: az 5000 nyertes pályázó döntő többsége (3500 pályázó) csak egy, míg 1300 pályázó két sikeres pályázatot tudhatott magáénak. Mindösszesen 200 olyan pályázó volt, aki három, vagy annál több esetben bizonyult sikeresnek.

 

                                   A pályázati nyerteseinek vállalkozásméret szerinti eloszlása

graf_5.jpg

                                                                      7. ábra

 

A pályázat nyerteseinek vállalkozásméret szerinti megoszlása is jól tükrözi a pályázat kiírójának prioritásait: a 7. ábrából látható, hogy a pályázók csaknem 99%-a, mely 4935 pályázót tesz ki, a mikro- és kisvállalkozások közül került ki, mely a mezőgazdasági jellegű projektek dominanciáját igazolja, ahogyan erről a 4. és az 5. ábrák tanúskodnak.

A 7. ábra jól tükrözi, hogy a nyertes pályázatokon belül a mikrovállalkozások aránya megfelel a mikrovállalkozások vajdasági régión és Szerbián belüli arányának, a kisvállalkozások tekintetében pedig a pályázók aránya meghaladja a régiós és az országos átlagot. A közepes és nagyvállalkozások tekintetében elmondható, hogy a pályázók aránya az országos átlag alatt van.

 

                                                               A pályázók iskolai végzettsége

graf_6.jpg

                                                                              8. ábra

A mikrovállalkozások nagy száma mellett a mezőgazdasági projektek elsőbbségét támasztja alá a pályázók végzettség szerinti megoszlása is, melyet a 8. ábra mutat be: 3150 pályázó alapfokú, vagy annál alacsonyabb végzettséggel, míg 1000 pályázó középfokú végzettséggel rendelkezik. A pályázók közül mindössze 850 személy rendelkezik felsőfokú végzettséggel, mely a pályázók 17%-át teszik ki.

 

5.2. A pályázók demográfiai jellemzői

A kérdőíves felmérés eredményei arra vonatkozóan is adnak jelzést, hogy a vajdasági régió is szembesülhet az egész Európára jellemző demográfiai kihívásokkal.

                                                       A pályázók gyermekvállalási hajlandósága

graf_7_0.jpg

                                                                             9. ábra

A nyertes pályázóktól származó adatok szerint elmondható, hogy a családonkénti átlagos gyermekszám 1,53 körül alakul. Ez az érték valamivel magasabb, mint a jelenlegi (2016. év végi) magyarországi érték, azonban jelentősen elmarad a természetes reprodukcióhoz szükséges 2,1-es aránytól.

Érdemes lehet megfontolni, hogy a gazdaságfejlesztési program elkövetkező szakaszaiban a családtámogatás is valamiképpen bekerülhessen a bírálati szempontok közé. A Magyar Kormány családtámogatási intézkedéseinek eredményeképpen a fentebb hivatkozott „termékenységi arány“ a 2010-es évi 1,2-es értékről 2016-ban 1,5-re nőtt.

 

                                                 A családtagok szerepe a vállalkozásban

graf_8.jpg

                           10. ábra                                                                         11. ábra

A 10. és 11. ábrából látható a mikrovállalkozások dominanciája, ugyanis a felmérés azon eredménye, mely szerint a nyertes pályázók 77%-a, mely 3850 vállalkozást tesz ki, nem rendelkezik alkalmazottakkal, azt tükrözi, hogy ezen vállalkozások döntő többségében a családtag segítsége járul hozzá a vállalkozás működéséhez.

 

5.3. A támogatások gazdasági hatásai

A közepes és nagyvállalatok, melyek a nyertes pályázók kisebb csoportját alkotják, a pályázati támogatások felhasználásával közel 1400 új munkahelyet teremtettek Vajdaság-szerte.

 

                                                        Az alkalmazottak bérének alakulása

graf_9.jpg

                           12. ábra                                                                                 13. ábra

A pályázati támogatásokkal létesült fejlesztéseknek is köszönhetően az alkalmazottakat foglalkoztató mintegy 1100 vállalkozás közül 1000 képes volt az alkalmazottai bérét megemelni (a vállalkozások csaknem fele több lépésben is), aminek eredményeképpen az ezen vállalkozásoknál dolgozó alkalmazottak több mint fele az országos átlag körüli, vagy azt  meghaladó bérezésben részesül.

 

            A támogatások szerepe a fejlesztések megvalósításában – I.

graf_10.jpg

14. ábra

 

A gazdaságfejlesztési program keretében elnyert támogatások felhasználása további forrásokat is megmozgatott: a 14,4 milliárd RSD összegű támogatás összesen 28,2 milliárd RSD értékű fejlesztés megvalósítását tette lehetővé. A 14. ábra alapján elmondható, hogy 1 RSD támogatás csaknem 2 RSD fejlesztés megvalósítását segítette.

 

       A támogatások szerepe a fejlesztések megvalósításában – I.

graf_11_0.jpg

   15. ábra

 

   A hitel szerepe a közepes és nagyléptékű fejlesztések esetében

graf_12.jpg

16. ábra

 

A támogatásból származó források mellé a mikro- és kisvállalkozások esetében alapvetően a saját erő, a közép és nagyvállalkozások esetében pedig saját erő mellett hitel is felhasználásra került. A hiteleket a régió bankjai biztosították, és a mintegy 5,5 milliárd RSD összegű hitel kihelyezése hozzájárulhatott a helyi bankok profitabilitásának javulásához is.

Az egyéb források felhasználásának eredményeképpen 1 RSD támogatás a kisösszegű fejlesztések esetében mintegy 1,5 RSD, a közepes összegűeknél pedig csaknem 3 RSD összegű fejlesztés megvalósítását segítette.

 

        A támogatások fajlagos értékének szórása

graf_13.jpg

17. ábra

 

      A pályázók által igényelt támogatás összege

graf_14.jpg

18. ábra

 

A felhasznált támogatások mértéke jelentős szórást mutat. A nyertes pályázók meghatározó többségét jelentő mikrovállalkozások kisebb volumenű fejlesztéseket lehetővé tevő, 1 millió RSD alatti támogatásokban részesültek, melyekhez nagyjából ugyanennyi saját erőt tudtak megmozdítani, míg a nagy volumenű fejlesztések összege átlagosan csaknem elérte a 190 millió RSD-t.

 

Az elnyert támogatások összegének, valamint a vállalkozások egy meghatározott idő alatt megvalósított nyereségének összehasonlítása

graf_15.jpg

19. ábra

 

A felmérés eredményei azt is megmutatták, hogy a gazdaságfejlesztési program keretében elnyert támogatások a pályázók csaknem 80%-a esetében a vállalkozás legalább kétévi, mintegy 3000 vállalkozásnál legalább háromévi teljes nyereségének felelt meg, ami azt jelenti, hogy a program nélkül ezen fejlesztések jelentős része feltehetőleg nem valósult volna meg.

 

A vajdasági és magyarországi vállalatok nyereségei

graf_16.jpg

20. ábra

 

A támogatások másodkörös hatásokkal is jártak: vajdasági gyártók és szállítók mintegy 15 milliárd RSD, magyarországi gyártók és szállítók pedig mintegy 1,5 milliárd RSD megrendelést kaptak a pályázatok nyerteseitől.

 

6. A gazdaságfejlesztési program hatása Vajdaság gazdasági életére

A kérdőíves felmérés eredményei alapján elmondható, hogy a gazdaságfejlesztési program elérte a célját a nyertes vállalkozások eredményességének javulásában, a munkahelyteremtésben és – ami a program nem titkolt célja – a szülőföldön való boldogulás támogatásában is.

 

A támogatások hatása Vajdaság gazdasági életére

graf_17.jpg

21. ábra

 

A válaszadók magatartása a jövőbeni lakhelyük kapcsán

graf_18.jpg

22. ábra

 

A megkérdezett vállalkozások a 2015–2018 közti időszakban átlagosan mintegy 25%-kal tudták javítani az eredményüket és mintegy 35-36%-kal növelték a teremtett munkahelyek számát (21. ábra).

A 22. ábrából jól látható, hogy a válaszadók és alkalmazottaik több mint 90%-a a jövőjét a Vajdaságban képzeli el, és a válaszadók gyermekei is csaknem 90%-ban gondolkodnak hasonlóképpen.

 

A támogatások hatása a vajdasági vállalkozások versenyképességére

graf_19.jpg

23. ábra

 

A gazdaságfejlesztési program jövőjére vonatkozó vállalkozói attitűd

graf_20.jpg

24. ábra

 

A megkérdezettek 99%-a tartotta szükségesnek a program folytatását, és mintegy 4200 vállalkozás rendelkezett is további fejlesztési elképzelésekkel.

 

7. A kutatás eredményeinek összegzése

A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a korábbiakban felvázolt kiinduló hipotézisek beigazolódtak.

 

A gazdaságfejlesztési program komplex hatása

graf_21.jpg

25. ábra

 

A gazdaságfejlesztési program sikeresen valósul meg Vajdaságban, jelentős plusz lehetőséget jelent a vajdasági gazdálkodók és vállalkozók számára, egy párhuzamos fejlődési lehetőség, ami hozzájárul ahhoz, hogy ma Vajdaságban előnyt jelent magyarnak lenni.

A gazdaságfejlesztési programnak köszönhetően nőtt a vajdasági magyar vállalkozók és gazdálkodók versenyképessége és megbecsültsége is a régióban.

A programban elnyert támogatás jelentős mértékben hozzájárult a sikeresen pályázók fejlődéséhez, javultak a gazdaságok és a vállalkozások eredményei.

A támogatott projektek megvalósításának köszönhetően nőtt a sikeres pályázók, családtagjaik és alkalmazottjaik szülőföldön való maradásának és boldogulásának lehetősége, valamint jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Vajdaságban képzeljék el jövőjüket.

A gazdaságfejlesztési program megvalósítása a jövőben is kulcsfontosságú a vajdasági magyar közösség számára.

 

 

* a tanulmányban szereplő ábrák a Prosperitati Alapítvány saját szerkesztése